Overview: Travelling To Amsterdam & Sightseeing
Címkék: hír képek info saját hollandia 2009 amszterdam
2009.03.24. 11:03
Ahogyan azt tegnap már sejtettem előre a hétvégi összefoglalómat csak ma tudom megírni. Úgy döntöttem, hogy külön választom a bulit magától az utazástól, városnézéstől. Ebben a bejegyzésben most csak az utamról és az amszterdami élményeimről fogok írni. Kezdeném akkor a legelején:
20-án, pénteken a buszom 16.15-kor indult a Népligetből. Volt egy kisebb dugó a Lágymányosi hídnál és környékén, de mivel időben elindultunk nem volt para a kiérkezéssel. A busz út maga nagyon feelinges volt, sose utaztam még efféle „luxusjárattal”. Bőrülések, lenyíló LCD TV-k, ingyen ital felszolgálás, ingyen újságok ennyire korrekt áron. Nem is hittem volna, hogy az egyszerű ember is elérheti az ilyenfajta luxusokat, de hálisten kellemes csalódásban volt így részem. Aki Európába szeretne busszal utazni, annak a Student Agency-t nagyon tudom ajánlani! Az utaskísérők is mindenben nagyon segítőkészek voltak, én abszolút meg voltam elégedve a szolgáltatással amit nyújtottak.
Az odaút durván 23 óra volt, de meglepően gyorsan repültek a percek. Ez főleg annak is köszönhető, hogy ezekben a kényelmes ülésekben nem okozott problémát az alvás sem, illetve azért filmnézéssel elég gyorsan repül az idő. Mivel a Student Agency egy cseh cég, és az utasok 50%-a cseh nemzetiségű, ezért a filmeket cseh nyelven vetítették angol felirattal. Igazából ez nekem csak előny volt töb szempontból is. Egyrészt, így végig tudtam zenét hallgatni és közben pedig nyugodtan tudtam nézni a filmet. Vetítettek az Ocean’s Thirteen-től kezdve a Constantine-on keresztül ilyen régi cseh vígjátékokon keresztül Jóbarátokon át mindent.
A járatok úgy vannak kitalálva, hogy innen Magyarországról viszi a busz az utasokat Brno-ig, illetve Prágáig, és akik utaznak tovább Németország, Hollandia felé, azoknak ott át kell szállniuk. 21.00-ra beértünk Brno-ba, ahol már várt ránk a busz amelyikre az Amszterdamba tartóknak át kellett cuccolniuk. Egy darabig még TV-ztem, majd 23.00 körül bealudtam és egészen reggel 8-ig szunyáltam, így szerencsére átaludtam az egész éjszakát és miután a nap felkelt már volt bőven látnivaló, úgyhogy onnantól kezdve nem unatkoztam. Ráadásul, ahogy haladtunk keresztül Németországon a busz egyre üresebb lett, így mire beléptünk Hollandia területére 11.00-kor, addigra már legelöl ültem és tudtam gyönyörködni a tájban és elkezdtem gyártani a képeket is.
Tök jó volt, hogy Hollandián belül is megálltunk sok helyen, köztünk Eindhovenben, Rotterdamban és így kicsit szétnézhettünk az egyes városokban, még ha csak a buszról is. Fura volt újra Rotterdamban lenni, előjöttek a tavalyi emlékek és jó érzést volt belelgondolni, hogy egy évvel ezelőtt ott sétálgattam, ahol most elhaladunk a busszal. Láthattam ismét a híres hidakat és a városközpontot is. Az ilyen nagy városok közelében elővettem poén képpen a telefonomat és elkezdtem nézegetni, hogy milyen rádió adókat lehet fogni. Annyira vicces volt például a Fresh FM-et így rendes rádióként hallgatni és nem internetrádióként :)
15.30-kor aztán megérkeztünk az amszteradmi Central Station-hez és a buszról leszállva tudatosult csak bennem, hogy itt vagyok Hollandia fővárosában, ráadásul tök egyedül és tök fura érzés volt :) Első utam a Central Station-be vezetett, ahol miután sikerült kiderítenem, hogy van-e csomagmegőrző be is tettem a táskámat, hogy aztán nekivághassak a városnézésnek. Egy kis kitérésként hadd meséljem el a csomagmegörzővel kapcsolatos tapasztalataimat.
Azt már jó pár éve felfedeztem, hogy Amszterdamban, pontosabban egész Hollandiában nem nagyon szeretnek készpénzzel foglalkozni, hanem a bankkártyákat és az úgynevezett Chipkártyákat részesítik előnyben. Természetesen a csomagmegörzőt sem lehetett készpénzzel használni, így kénytelen voltam venni egy ilyen 7€-s chipknip-et (5€ van ráírva, de 7€-t ér és annyiba is került...). Ezzel aztán már képes voltam berakni a csomagomat, ami 4.70€-be került. Ennek a rendszernek van előnye és hátránya is. Számomra most csak a hátrány érződött, ugyanis a rajtamaradt 3.30€-val nem tudtam mit csinálni, mert ahhoz kevés volt, hogy újra berakjam a
csomagomat (mert este mielőtt bementem a bulira még ki kellett vennem belőle a jegyet, elemeket, kajámat, cipőmet stb). Persze buli előtt vissza is raktam a táskámat, ami újabb 4.70€-be került, de mivel ezen már nem volt annyi pénz hát kellett vennem egy újat, amin aztán megint rajtamaradt 3.30€. Igazából tökmindegy, mert jövő év decemberéig érvényes, így a legközelebbi kimenetelkor majd legalább tudunk mivel parkolni. A tanulság az volt az egészből, hogy legközelebb majd rakok pénzt a bankkártyámra, mert azt használva mindent sokkal egyszerűbb intézni a hollandoknál.
A csomagmegörző lerendezése után átsétáltam a szemben levő GVB épületébe (holland BKV), ahol aztán vettem magamnak egy jegyet, amivel 24 órán keresztül korlátlanul tömegközlekedhettem. Utólag kiderült, hogy ez nagyon megérte, mert csak 7€-ba került és rendesen ki is használtam. Az első utam a Heineken Experience-be vezetett, ahol aztán valami elképesztően nagy élményben volt részem.
Mielőtt kimentem természetesn utánanéztem a helynek, ennek ellenére nagyon meglepődtem, hogy milyen hatalmas épület is az, ami helyet ad ennek a "múzeumnak". Egy negyed órás sorbanállás után sikerült megvennem a belépőt és már ekkor értek az első kellemes élmények. Kaptunk egy ilyen kis prospektust, ami többek között tartalmazta az épület alaprajzát, le volt írva, hogy melyik terem miről fog szólni stb. Másrészt nagyon szimpatikus volt az a pár sor, amit arról írtak, hogy mik a szabályok a fotózást, videózást illetőleg. A szabályok a következők voltak: "Csinálj annyi képet és videót amennyit csak akarsz, majd vidd haza és mutasd meg otthon a barátaidnak, hogy ők is jöjjenek legközelebb." A kérésnek mellesleg azt 
hiszem sikerült eleget tennem minden szempontból. A belépő mellé járt egy Heineken-es gumi karkötő (nemtudom mi a hivatalos neve), valamint a belépő ára tartalmazott 2 pohát jéghideg frissen csapolt Heineken sört is. Na most pedig akkor leírom a kis túrámat a Heineken Experience-ben.
A múzeum első részében ilyen régi, történelmi vonatkozású dolgok kaptak helyet. Le volt írva, hogy 
hogyan alakult ki maga a Heineken sör, voltak képek és tárgyak a múlt századokból, többek között régi üvegek, hordók, képek arról, hogy hogyan változott maga a Heineken logó az idők folyamán. Voltak leírások a Heineken család leszármazottaitól, különböző díjak voltak kiállítva, melyeket a sörükkel nyertek el. A következő részben megismerkedtünk a sörkészítés első fázisával, valamint meg lehetett kóstolni azt a "löttyöt", ami az első fázisban kaeletkezik. Hát nem volt valami bizalomgerjesztő íze, hogy őszinte legyek nagyon szar volt :D Még jó, hogy mire sör lesz belőle átmegy jópár átalakuláson...
Ami a következő teremben várt minket, arról nem tudok sajnos se képet, se videót mutatni és így leírni nehéz 
lesz azt, ami ott történt velünk. Az ok, amiért nem örökítettem meg semmilyen formában az, hogy ki volt írva, hogy tegyük el az elektronikus dolgokat, mert bajuk eshet. Elsőre nem értettem, persze utólag már leesett, hogy miért volt mindez... A lényeg a következő: Bemegy 25-30 ember egy kisebb fajta teremben, ami leginkább egy mozira emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy a vászonnal szemben nem széksorok vannak, hanem olyan sorok, amikbe be kell állni egymás mellé, majd kapaszkodni a rúdba, ami mindenki előtt volt. Ezután lementek a fények, majd besétált a képernyőre egy virtuális emberke és közölte velünk, hogy most pedig mi leszünk azok az alkotóelemek, amikből elkészítik a sört. Tudom ez így furán hangzik, hadd próbáljam elmagyarázni. Miközben a videókon történtek az események, kezdve attól, hogy 
először ezeket a "magokat" beleszórják a vízbe, majd felforralják, illetve amikor a végén mennek futószalagokon az üvegek minden egyes lépés be volt mutatva és eközben történtek azok a dolgok, amik nagyon feelingessé tették ezt az "utazást". Fröcsköltek minket vízzel, a forralásnál kaptuk a pofánkba az infralámpákat, a bugyborékolásnál fújták ránk a szappanbuborékokat ezerrel és eközben folyton rángatózott alattunk a padló. Ez így leírva természetesen nem adhatja vissza azt az érzést, amit valójában okozott, úgyhogy itt az ideje, hogy ti is elmenjetek és megtapasztaljátok :)
Az utazás után jött a felüdülés, megkaptuk ugyanis az első pohár sörünket különböző jó tanácsokkal megspékelve, illetve történetek meghallgatása mellett. Ezután volt egy ilyen relax terem, ahol kicsit megpihenhetett az ember, miközben minden oldalon Heineken-nel kapcsolatos videókat vetítettek. A teremben a plafonon még a csillárok is sörösüvegekből voltak megcsinálva. Kicsit kameráztam is ezen a részen, nézzétek meg, ha gondoljátok:
A videó tartalmazza a következő terem látványosságát is, ami nem más volt, mint a sör üvegbe töltésének a folyamata. Először bejönnek a koszos üvegek, ezeket megmossák, tesztelik, utána telenyomják sörrel, lekupakozzák, majd végül rákerül a matrica is és már mehet is árusításra.
A videóban látható még a kiállítás utolsó állomása is, amit azért találtam érdekesnek, mert az ember el is felejtette, hogy hol van, inkább egy kocsmára emlékeztetett a terem, nem pedig egy múzeumra. Mindenki itta a sörét, dumálgatott, nagyon vicces volt. Na de ne rohanjunk még a végére, mert hátra van még jópár érdekesség. Az egyik ilyen a következő teremben rejlett, ahol ilyen vizuális teknikával tudtál szerepelni egy ilyen Heineken "filmben" és ráadásult egyből küldhetted utána e-mailben tovább. Természetesen én is csináltam egy fotót meg egy videót is a poén kedvéért :)
Megosztom veletek a hivatalos linkeket, azonban mivel 2 hónap múlva törlődnek, ezért lementettem mind a képet, mind a videót, nehogy elvesszenek:
A következő állomáson különböző üvegek, hordók voltak kiállítva, illetve az egész terem úgy volt megcsinálva, hogy jópofa fényképeket lehetett csinálni (pl mintha te csapolnád a sört stb).
A végén még mindenki kipehnhette a túra fáradalmait miközben Heineken-es filmeket vetítettek.
A végső állomás volt az, ahol elfogyaszthattuk a második sörünket, majd következett a shop, ahol a Heineken-es esernyőktől kezdve, zászlókon, pólókon, gatyákon, sörnyítókon, képeslapokon, különböző méretű és fajtájú korsókon, poharakon keresztül mindent lehetett kapni. Simán ott lehetett volna hagyni több száz €-t, és habár én azért annyit nem hagytam ott, de vettem pár apróságot. Köztük egy sörnyitót, illetve különféle képeslapokat, amiket máshol nem is
lehet kapni.
Összességében nagyon összetett, változatos és érdekfeszítő volt és aki Amszterdamban jár, annak mindenképpen csak ajánlani tudom a Heineken Experience-t. 15€ egy ilyen színvonalú múzeumért egyáltalán nem sok, ennyit szerintem mindenki megengedhet magának, ha már elmegy ilyen messzire.
A Heineken Experience után bementem egy kicsit a központba nézelődni, majd amikor már kezdett lemenni a nap ellátogattam a Kínzások múzeumába. Ezek a középkori brutalitások szerintem egy olyan téma, ami sokaknak tetszik és érdekesnek találják valamilyen formában. Mivel engem sem hagy hidegen a dolog, ezért döntöttem úgy, hogy mindenképpen szeretnék ellátogatni ebbe a múzeumba. Meg kell mondjam, hogy egyáltalán nem bántam meg, nagyon érdekesnek találtam. A különféle tárgyak mellett volt nagyon sok kép, melyeken ábrázolták, hogy hogyan használták az egyes eszközöket. Mellesleg minden egyes kínzóeszköz mellé 6 féle nyelven volt írva 1-1 gondolat, amik elolvasása mégjobban hitelessé tette ezt az egészet. Maga a múzeum is egyfajta sötét középkor feelinget árasztott magából, recsegett a fapadló, ahogy lépkedtem rajta, kevés fény volt, éppen csak annyi, hogy látni lehessen, így aztán ezzel is növelték az összhatást. Egyértelmű, hogy ezt sem bántam meg, hogy ide eljöttem.
Miután itt végeztem, a nap már lement, és mire beértem abba a bizonyos negyedbe, addigra már az utcák piros fényekben pompáztak és kedves leányzók integettek az ablakokból :) Képeket nem igazán csináltam, mert azon a környéken nem díjazzák a fotózást, de azért az egyik kis hídról gyorsban csináltam pár képet, amik ugyan nem a legjobb minőségűek, de azért látszik rajta, aminek kell. Persze élőben azért egész más hatást nyújtott...
Olyan 20.00 körül szépen elindultam visszafelé a Central Station-hez, kivettem a csomagmegörzőből a táskámat, majd leültem kicsit megpihenni. Közben kivettem a táskámból mindent, amire a bulin szükségem lesz. Megkajáltam, majd visszatettem a megörzőbe a táskám és a metró felé vettem az irányt...
Amikor reggel a bulinak már vége volt már bőven járt a metró, ugyanis ekkor már 7:30 körül járt az idő. Visszautaztam a Central Station-be, majd kivettem a táskám és megettem azt a szendvicset, amit ilyen vésztartaléknak direkt félreraktam. Kicsit pihentem, mert a lábaimat már nem nagyon éreztem, aztán erőt vettem magamon és elindultam egy végső városnézésre, hiszen még volt több mint 3 órám a busz indulásáig. Igazából nem volt konkrét célom, hogy merre menjek, így hát felszálltam egy villamosra, ami éppen bennt állt, majd néhány megálló után leszálltam. Egy szép téren találtam magam, ahonnan aztán tovább sétáltam csak úgy találomra valamelyik irányba. Ott aztán felszálltam egy másik villamosra, amivel megint csak utazgattam. Így zajlott ez 
körülbelül 10:00-ig, amikor is kitaláltam, hogy jó lenne még megnézni a NEMO-t, mert már kétszer voltam ugyan Amszterdamban, de mire a Nemo-hoz jutottam addigra már sötét volt. Most volt szerencsém így világosban is sétálgatni egyet a kikötőben, majd onnan egészen visszasétáltam a Central Station-höz és addigra már csak durván fél óra volt hátra a busz indulásáig. Leültem egy lépcsőre és gyönyörködtem a látnivalókban és közben arra gondoltam, hogy ilyen rövid utazást soha többé nem szabad csinálni, mert nagyon kevés ez az idő itt. Majd megszakadt a szívem, amikor 11.45-kor jött a buszom és ott kellett hagynom ezt a fantasztikusan gyönyörű várost.
A hazaút nagyon gyorsan elrepült. Hazafelé Prágában kellett átszállnom, ami 15 órára volt Amszterdamtól. 
Ebből a 15-ből 14-et végigaludtam, úgyhogy pillanatok alatt ott találtam magam a cseh fővárosban. Itt aztán volt egy kellemetlen várakozás 04.45-től 06:00-ig, ugyanis annyit kellett várnom a buszra. Hivatalosan csak 06:30-kor indult tovább a másik busz, de hálisten már 06:00-kor beállt és fel lehetett szállni rá. Prágából még durván 8 órát utaztam, annak is több mint a felét sikerült végigaludnom, úgyhogy nagyon hamar beértünk Pestre. Népligetből aztán busszal indultam haza, de félútig kijött értem anya, és így már 14:15 körül otthon voltam.
Hát tömören így zajlott az én kis kiruccanásom Amszterdamba, ami habár rövid volt, de élményekkel teli, és nagyon örülök neki, hogy minden ilyen simán ment. Még az idő is kedvezett, hiszen káprázó napsütésben azért egész más volt várost nézni, mint mondjuk szakadó esőben. Ráadásul akkor még az In Qontrol-os plakátom is elázott volna :)
Csináltam jó pár száz képet is, amiket itt meg lehet tekinteni:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mercenaryntx · http://yithian.freeblog.hu 2009.03.25. 12:02:21
Én a magam részéről jobb szeretek az
Outside Agency-vel utazni. :P:P:P
